"Négy és fél évvel a népszavazást követően, az átmeneti időszak átfogó megállapodás nélkül telik le. Egyfajta kereskedelmi jellegű keretmegállapodásra ugyan még lehet esély, de a folyamatot szorosan követő szakértők szerint a megállapodás nélküli Brexit kilátásai erősebbek.
(…)
A megegyezést nehezíti, hogy a felek egymással összeegyeztethetetlen követelésekkel ültek tárgyalóasztalhoz: az Egyesült Királyság valamennyi szakpolitikai területen saját szuverenitását védte (lásd például a határok, az állami támogatások, a halászat és a kormányzati mozgástér kérdését). Mindeközben az Európai Unió a közös piac integritását helyezte előtérbe.
(…)
Az Európai Unió a közös piac védelmezője. Az Európai Unió Bírósága pedig e védelmi rendszer integráns eleme: a fórum tevékenységével a termékek, a szolgáltatások, a személyek, és a tőke szabad mozgását hivatott garantálni.
Éppen ezért a közös piachoz való hozzáférés ellentétben áll azzal, amit az Egyesült Királyság a szuverenitásról gondol.
(…)
Az Egyesült Királyság olvasatában a szuverenitás abszolútista megközelítésben szerepel, amely az uniós perspektívákkal gyökeresen szembemegy. Nem veszi észre, hogy a globalizáció miként befolyásolja azt, ahogy az egyes államok szuverenitásukat gyakorolhatják. Ez a jelenség pedig az uniós tagállamokra különösen igaz.
Az integrációs folyamatba beleértendő a közös szuverenitásgyakorlás, amelyhez közös kötelezettségek, normák, jogszabályok és egyezmények társulnak. Ez egyfajta szakadékot teremt a két politikai kultúra, az Egyesült Királyság és Európa többi része között.
(…)
47 évnyi uniós tagállami létformát követően az Egyesült Királyság három héten belül teljes értékű harmadik országgá válik. Sok évnyi vita és pereskedés vezethet csak ahhoz, hogy az ország megtalálja a helyét a szomszédos 27 uniós tagállam és a további 4 EFTA-állam mellett.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Miért nem bíznak a britek a putyini Oroszországban? Erős-e a NATO az orosz fenyegetés ellen? Hogyan érintette a Trump-i vámháború az Egyesült Királyságot? És hogyan jöhet ki a gödörből a Konzervatív Párt? Interjúnk a volt brit védelmi miniszterrel.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
p
1
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 15 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matykox
2020. december 15. 21:29
Ez a disznócska ezt föl se fogja. Ahogy azt is elfelejtette, hogy a "szabad piac" ötlete honnan származik - jó száz évvel azelőtt, hogy ez az EU-nak átnevezett kompiláció összejött.
Ami mára csak fügefalevélnek használja nem csak a szabadságot és a piacot, hanem a demokráciát, a jogot, és bármit, amihez hozzányúl.
Csak hogy a rideg valóság rejtve maradjon.
"A Commonwealth a britek saját "EU"-ja volt,..."
a hangsúly a volt-on van. elmúlt, mint minden. lehet busongani a dicső múlton, de inkább
"Messze jövendővel komolyan vesd össze jelenkort,
Hass, alkoss, gyarapíts és a Haza fényre derül!"
szellemében érdemes cselekedni, ahogy a "kis vidéki költő" megfogalmazta.
Az új brit európa-politika pár éven belül kialakul.
Bizonyos , hogy az érdekkörébe kerülő országokkal (Norvégia, Svájc,stb) ellenpolust jelenthet az EU-nak.
Ennek felismerése már megfigyelhető Angela Merkel megnyilvánulásaiban
A Commonwealth a britek saját "EU"-ja volt, az EU-énál jóval nagyobb politikai, gazdasági és katonai potenciállal. Ezt odadobták azért, hogy betagozódjanak annak a Németországnak a Negyedik Birodalmába, amelyek a legyőzése a 20. században a legnagyobb identitásképző nemzeti teljesítményük volt.